Az oldalon szereplő termékek megvásárolhatók webáruházunkban:

www.benkeerikaszappan.hu

2012. május 23., szerda

Mérgező anyagok



Eleinte csak bosszankodunk, hogy a kozmetikumok minden harmadik összetevője mérgező, majd legyintünk. Nem muszáj együtt élnünk a mérgező anyagokkal.
Magunkra kenjünk, fújjuk és elfogyasztjuk, pedig nem olyan macerás kikerülni őket. Hosszú a káros adalékanyagok listája, és lehetetlen minden elemét megjegyezni és kikerülni, ezért most csak a leggyakoribb és a legkönnyebben kikerülhető káros anyagokat szedtük össze, amelyek az élelmiszerekben és a kozmetikumokban találhatók. Csak egy percbe kerül, hogy megfordítsuk az elölről hívogató csomagolást, és elolvassuk a hátoldalán a morc összetevők listáját.

A bőrünk nem kőolajjal működik

A reklámok sugallta tökéletes szépség ígéretét ne vegyük készpénznek. Az értékes összetevőket sokszor olcsón előállítható kemikáliák helyettesítik, amelyek többet ártanak, mint használnak. Jó tudni, hogy a bőrön át könnyebben szívódnak fel a méreganyagok, mint a tápcsatornán keresztül. A kozmetikumok nyolcvan százaléka tartalmaz a kőolaj-finomításból visszamaradt vegyi anyagokat. Bár hidratálóként funkcionálnak, mégis érdemes kerülnünk őket. A tartósítószerekkel és adalékanyagokkal is vigyázzunk, mert legtöbbjük irritálja a bőrt és allergizál.



Eltömít. A kőolaj-származékok apró szemcséikkel eltömítik a pórusokat, és mérgezők is. A következő tételek mind kőolajszármazékok, és mind megtalálhatók a jól bevált, márkás testápolókban: paraffin, petrolatum, vaseline, mineral oil, microcristalline wax, polyisobutane, polydecence. 

Kiszárít és irritál. A tusfürdőkben leggyakrabban használt tisztító-habosító anyag a sodium laureth vagy lauryl sulfate, amely allergiás reakciókat vált ki, túlzott mértékben szárítja a bőrt, és a bőrön át felszívódva rákkeltő lehet. 

Összehúz és mérgez. A dezodorok fő izzadásgátló hatóanyaga az alumínium, amely összehúzza a pórusokat, így azok nem tudják rendesen végezni a dolgukat, és bónuszként még rákkeltő is. A jó dezodor enged izzadni, csak a kellemetlen szagokat nyomja el. 

Tartósít. A parabének a legelterjedtebb tartósítószerek a kozmetikumokban. Bár rákkeltő mivoltát még nem bizonyították egyértelműen, folynak a vizsgálatok, mert hormonhatású vegyületei megzavarhatják a szervezet természetes működését.

Akkor most kukába az összes kozmetikumokkal? Mit vegyek helyettük? Remélem, nem az jön, hogy biokencéket, arra úgyis rámegy a gatyám. Vagy mégsem? Egyáltalán mitől bio a bio?



A hókuszpókusz reklámok és megtévesztő feliratok között nem csoda, ha nem igazodunk el. Német kamarák "osztogatták" az úgynevezett kontrollált natúrkozmetikum elnevezést. Ma viszont - egységes jogszabály híján - non-profit szervezetek is aggathatnak "natúr" jelzőt a termékekre, viszont a szempontok különböznek. Magyarországon a kozmetikumok bio/öko tanúsítására eddig csak egyetlen akkreditált cég, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. létezik. Hogy mitől bio a bio, azt a mezőgazdaságban Európai Uniós rendelet szabja meg, viszont ezt még nem terjesztették ki a kozmetikumokra, ezért kicsit döglött lónak a fogmosás-érzésünk támadhat ettől az álszabályozástól. Magyarországon egyetlen kozmetikai cég, a Biola cég kapta meg a bio minősítést. Emellett a következő, BDIH tanúsított kontrollált natúrkozmetikumok kaphatók Magyarorszgon: LaveraLogonaWeledaDr. Hauschka,SantePrimaveraAnne LindFitneAlverde és Terra Naturi. E két utóbbi két német drogériahálózat saját márkája, ezért olcsóbbak, mint a többi, ugyanakkor megbízhatók is, bátran próbálkozzunk velük. Ha pedig fapados megoldást szeretnénk, testápolásra használjunk illóolajjal illatosított olívaolajat, fogmosáshoz szódabikarbónát, dezodoráláshoz teafa-,  levendulaolajat vagy zsályás ecsetelőt, univerzális tisztítószerként pedig ecetet.

Mindent lenyelünk?

Az élelmiszerekre is ugyanaz áll, mint a kozmetikumokra: legyen időnk megnézni, mit tartalmaz a termék, és e szerint döntsünk arról, hogy a kosarunkba kerül vagy vissza a polcra. Minél több alap élelmiszert vegyünk, és amit lehet, készítsünk otthon, ne kényelmesedjünk bele a tápanyagszegény, félkész ételekbe. Lássunk a becsapós megnevezések mögé, nem mindegy például, hogy a joghurt gyümölcsös vagy csak gyümölcsízű. Kerüljük a mesterséges tartósítószereket, színezékeket és aromákat. Nincs recept arra, hogy pontosan mely E-számokat tegyünk tiltólistára, mert a reakciók egyénfüggők, azonban ha gyakran fáj a gyomrunk vagy a fejünk, kiütések jelennek meg rajtunk, amelyek nem akarnak elmúlni, változtassunk az étrendünkön. A bioélelmiszereket magas áraik miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak, de sokat tehetünk az egészséges táplálkozásért, ha néhány alapszabályt betartunk.

Lájt? Fúj. Már sokan rájöttek, hogy nem attól fognak lefogyni, ha cukor helyett mesterséges édesítőszerrel isszák a kávéjukat, vagy ha állati zsiradék helyett lesilányított növényi megfelelőiket fogyasztják. A legelterjedtebb édesítőszer, az aszpartám bizonyítottan rákkeltő és idegkárosító, a margarinok pedig nehézfémszármazékokat tartalmazhatnak. 



Hússzerű illúziók. Elég a hullaszínű felvágottakból. Belegondoltunk már, hogy a sápatag, sonkaszerű hengerekben mennyi hús lehet? A főleg húsipari hulladékokból előállított terméket ízfokozók, állagjavítók és tartósítószerek teszik élelmiszer-szerűvé, amelyeket egyszerűbb kikerülni, ha színhúsból készült, füstöléssel tartósított sonkát vagy szalonnát fogyasztunk. A tartósításra használt nitrinek ugyanis rákkeltő hatásúak lehetnek, a stabilizátorként alkalmazott foszfátok pedig csontritkulásra hajlamosítanak.

Üres élelmiszerek. A fehér liszt, és a finomított cukor üres kalóriák, tehát kevés tápanyagot tartalmaznak, ezért hamarabb kiürülnek a szervezetből, és hamarabb megéhezünk. Mivel azonban kalóriadúsak, hízásra hajlamosítanak. Legtöbben még mindig a hagyományos táplálékpiramis szerint építjük fel étrendünket, amelynek legalján a gabonafélék vannak, ezért fontos, hogy jó minőségű gabonaféléket fogyasszunk. A kenyérsütő gépek visszahozták a házi kenyér fogalmát a háztartásokba. Segítségükkel könnyedén készíthetünk tápanyagdús és ízletes kenyereket, teljes kiőrlésű liszttel, magvakkal, és élesztő helyett kovásszal. Viszlát lisztjavítószerek és térfogatnövelők! A készen vehető, cukrozott és tartósított müzlik helyett vegyük meg külön az alapanyagokat: a natúr kukorica- és zabpelyhet, és vágjunk bele friss vagy szárított gyümölcsöket. A barna cukor sem valódi alternatívája a fehér cukornak, mert kevés tápanyagot tartalmaz, inkább használjunk nádcukrot vagy mézet. 



Művitamin. Olcsó reklámfogás, hogy a nassolnivalókat vitaminnal dúsítják, és sokszor az ajánlott bevitel többszörösét is tartalmazzák. Szervezetünk nem tudja feldolgozni a vitamintöbbletet, amely főleg a zsírban oldódó vitaminoknál jelent gondot. A mesterségesen előállított vitaminok továbbá nem olyan hatékonyak, mint természetes társaik: a természetes vitaminok ugyanis rengeteg egyéb, olyan fontos anyaggal együtt vannak jelen a természetes vitaminforrásokban, amelyek egymás hatását erősítik.

A cikket végigolvasva valószínűleg még mindig vannak, akik legyintenek, hogy ugyan már, csak nem a napi fél ujjnyi ránctalanító krémtől vagy tíz deka parizertől leszek rákos? Persze, lehet, hogy nem. De miért adjunk rá esélyt, és miért ne tegyünk inkább az egészségünkért, főleg ha ilyen egyszerűen is lehet?

4 megjegyzés:

  1. A kozmetikumok közül kifelejtetted a Magyarországon is forgalmazott szintén Német, Demeter minősítéssel ellátott Martina Gephard kozmetikumokat, pedig nem érdemli meg:)

    VálaszTörlés
  2. A kőolajszármazékoknak milyen apró szemcséi vannak kozmetikumokban?

    VálaszTörlés
  3. Teljesen egyetértek a cikkel! Viszont úgy érzem, egy elfoglalt és kevés pénzből élő városi ember szinte teljesen ki van szolgáltatva a mindenbe belerakott kemikáliáknak és a gyártó cégek hazugságainak. Talán azok vannak könnyebb helyzetben akik falun élnek, és van egy kis földjük amin saját célra megtermelik maguknak a szükséges élelmiszereket.

    VálaszTörlés